Várhatóan jövőtől az Európai Ügyészség vizsgálja ki az Európai Unió gazdasági érdekei elleni bűncselekményeket, illetve a több tagállamot érintő, nagy értékű áfa-csalásokat. Ennek a szervnek a vezetője lehet a román korrupcióellenes ügyészség (DNA) tavaly menesztett vezetője, Laura Codruţa Kövesi.

A városi legenda szerint az uniós forrásokat gyakorlatilag lehetetlen ellopni. A valóságban ez korántsem így van. Ennek fő oka az, hogy nem létezik – legalábbis egyelőre – olyan uniós szerv, amely bűnügyi vizsgálatokat végezhetne, és a csalókat bíróság elé állíthatná. Erre sem az Európai Unió Csalásellenes Hivatala (OLAF), sem az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) vagy az Európai Bűnügyi Együttműködési Ügynökség (Eurojust) nem képes.

Az adminisztratív jogkörökkel rendelkező OLAF mindössze jelezni tudja a nemzeti hatóságoknak a feltárt csalásokat, azonban az esetek ötven százalékában nem indul eljárás a feltételezett elkövetők ellen. A vádemelési ráta tagállamonként nagyon eltérő. Ebből kifolyólag rendkívül alacsony a csalásból származó összegek elkobzási aránya.

Becslések szerint a tagállamok költségvetését évente összesen 50 milliárd euróval rövidítik meg az EU pénzügyi érdekei ellen irányuló bűncselekmények és a határon átnyúló áfa-csalások. Ezek ellen egy-egy ország bűnüldöző hatóságai nem tudnak hatékonyan fellépni. Ezt a hiányosságot fogja orvosolni az Európai Ügyészség (EPPO), kiegészítve az OLAF és az Eurojust munkáját.

Elvetélt összeurópai kezdeményezés

Az Európai Bizottság 2013-ban nyújtotta be az Európai Ügyészség létrehozására irányuló javaslatát. A jogszabály elfogadásához a Tanács egyhangú döntésére és az Európai Parlament egyetértésére lett volna szükség. Azonban három évnyi tárgyalás után, 2017 februárjában a Tanács megállapította, hogy nem sikerült egyhangú megállapodást elérnie a javaslatról. Ezt az Európai Tanács egy hónappal később megerősítette.

A szerződések értelmében ilyen helyzetekben legalább kilenc tagállam összefoghat, és úgy dönthet, hogy megerősített együttműködés keretében folytatja a munkát. Ennek megfelelően 2017 áprilisában 16 tagállam – Belgium, Bulgária, Ciprus, a Cseh Köztársaság, Finnország, Franciaország, Görögország, Horvátország, Litvánia, Luxemburg, Németország, Portugália, Románia, Spanyolország, Szlovénia és Szlovákia – bejelentette a három fő uniós intézménynek, hogy megerősített együttműködést kívánnak indítani az Európai Ügyészség létrehozása céljából.

A részt vevő tagállamok 2017. június 8-án megállapodtak a rendeletről, amelyhez 2017. október 5-én az Európai Parlament is egyetértését adta. Ezt követően a bel- és igazságügyi miniszterek tanácsa október 12-én elfogadták az Európai Ügyészség létrehozásáról szóló rendeletet, és az 2017. november 20-án hatályba lépett. A kezdeti 16 tagországhoz időközben Ausztria, Észtország, Hollandia, Lettország, Málta és Olaszország is csatlakozott.

Magyarország köszöni szépen, de kimarad

Magyarország egyike annak a hat tagállamnak, amely nem csatlakozott az Európai Ügyészséghez. Az erről szóló jobbikos indítványt nagy többséggel leszavazta a Fidesz-KDNP koalíciója a magyar törvényhozásban. Jelenleg folyamatban van egy aláírásgyűjtés, amelynek célja népszavazást kiírni az EPPO-hoz való csatlakozásról.

A Vasárnapi Hírek megbízásából készített reprezentatív közvélemény-kutatás szerint a válaszadók 79 százaléka támogatta, hogy Magyarország csatlakozzon az Európai Ügyészséghez. A Fidesz-támogatók körében ez az arány alacsonyabb, de így is eléri a 62 százalékot. Egyes vélemények szerint az Európai Ügyészséghez való csatlakozás kérdése valószínűleg a májusi európai parlamenti választások egyik fő témája lesz Magyarországon.

Mivel foglalkozna?

Az Európai Ügyészség bizonyos feltételek mellett jogosult lesz a nyomozások és vádhatósági eljárások lefolytatására uniós csalások és az Unió pénzügyi érdekeit sértő egyéb bűncselekmények esetében. Az uniós csalások elleni küzdelem érdekében az Európai Ügyészség egyesíteni fogja az európai és a nemzeti szintű bűnüldözési erőfeszítéseket. Konkrétan az EPPO a 10 ezer eurót meghaladó uniós csalások, valamint a 10 millió eurót meghaladó, több tagországot érintő áfa-csalások ellen nyomozna.

Az európai ügyészek valamennyi résztvevő tagállamra kiterjedő, összehangolt vizsgálatokat folytathatnak, ami nemcsak a csalók leleplezését könnyíti majd meg, hanem a gyors információcsere révén a gyanúsítottak őrizetbe vételét – és ezáltal a szökésük megelőzését –, illetve a gyors vagyonzárlat elrendelését az uniós büdzsének okozott károk későbbi visszatérítése érdekében. Mindez egy közös bűnüldözési stratégia keretében történik majd.

Az Európai Ügyészség működése

Az Európai Ügyészség kétszintű ügyészi kollégiumként fog működni. A központi szint az Európai Főügyészből fog állni, akit 21 európai ügyész segít majd (tagállamonként egy). Közülük választják ki a főügyész két helyettesét.

A decentralizált szintet a tagállamokban lévő úgynevezett delegált európai ügyészek alkotják – tagállamonként legalább kettő –, akik a rendeletben és az adott tagállam nemzeti jogában foglalt előírásokat betartva a bűnügyi nyomozások és vádhatósági eljárások lefolytatásához kapcsolódó napi szintű feladatok elvégzéséért felelnek.

A központi szint ellenőrzi, irányítja és felügyeli a delegált európai ügyészek által végzett nyomozásokat és vádhatósági eljárásokat, ezzel Európa-szerte koherens nyomozási és vádhatósági eljárási politikát biztosítva.

Emberi jogi garanciák

Az alapszabály az, hogy a vizsgálatokat és a vádemelést a delegált európai ügyészek az érintett tagállamban bonyolítják le, viszont az EPPO eljárási aktusait felülvizsgálhatja – a nemzeti bíróságok mellett – az Európai Bíróság is.

Továbbá az EPPO központi vezetőségének egyik feladata lesz szavatolni, hogy az eljárás során mindvégig tiszteletben tartják az EU alapjogi chartájában lefektetett jogokat, beleértve a tisztességes eljáráshoz és a védelemhez való jogot – húzza alá az Európai Bizottság tájékoztatója. Az említett jogokat tételesen felsorolja a rendelet. Ezek: tolmácsolás és fordítás, tájékoztatás és iratbetekintés, ügyvéddel való kommunikáció, hallgatás és ártatlanság vélelme, jogi segítségnyújtás, valamint bizonyítékok benyújtása és szakértők, tanúk kijelölése.

(A felsorolt jogokat egyébként a román ügyészek igen gyakran semmibe veszik. Kádár Hunor büntetőjogász egy korábbi interjúnkban rávilágított például, hogy az ügyészek rendszerint csak akkor indítanak „in personam” eljárást a gyanúsított ellen – akinek a kiléte számukra jóval korábban ismert –, amikor már beszerezték az összes bizonyítási eszközt, és elvégezték az összes nyomozási cselekményt, ezzel pedig „kijátsszák a terhelt összes eljárási jogát”.)

Mikor?

Az Európai Ügyészség központi hivatalának székhelye Luxemburgban lesz. Jelenleg a főügyész kiválasztása zajlik. Az Európai Ügyészség létrehozásáról szóló rendelet értelmében létrejött 12 fős tanácsadó testület megrostálta a jelentkezőket, és összeállított egy három nevet tartalmazó listát, amelynek élén Laura Codruţa Kövesi, a román korrupcióellenes ügyészség tavaly menesztett egykori vezetője áll. Kinevezéséről az Európai Parlament és a Tanács közös megegyezéssel dönt.

Még nem ismert, hogy az Európai Ügyészség mikortól fogja megkezdeni a nyomozások és vádhatósági eljárások lefolytatására vonatkozó hatáskörének gyakorlását, ezt a dátumot ugyanis az Európai Bizottság később, az Európai Ügyészség felállítását követően fogja meghatározni, miután kézhez kapta az európai főügyész erre vonatkozó javaslatát. Az Európai Ügyészség azonban leghamarabb a rendelet hatálybalépésétől számított három év elteltével kezdheti meg a működését, vagyis 2020-ban.